Rólunk írták
Change money - váltás a valutapiacon
(Forrás: [origo] vállalkozói negyed)

"A valutaváltás ma már nem számít szezonális piacnak" - mondja Kovács Zoltán, aki 1992-ben nyitotta első valutaváltó üzleteit Győrben.

Kovács szerint a valutapiacot érezhetően megváltoztatja, hogy az utóbbi években a fiatalok egyre nagyobb kedvvel vállalnak munkát külföldön, pénzüket pedig nagyrészt itthon költik el, forintban. "Vannak szezonális 'árucikkeink', mint a kuna, a leva vagy az új lej, amelyek nyáron keresettebbek. A bevásárlóturizmus, a külföldön dolgozó magyarok, az exporttal, importtal foglalkozó vállalkozók és a hazai szolgáltatók egész évben munkával látnak el bennünket". Tovább a cikk folytatásához

A nyugati határszél valutaforgalmát meghatározza, hogy a csallóközi magyarok, de az ott élő szlovákok egy része is szívesen költi pénzét hazánkban. "A bevásárlóturizmus virágzik, mert míg a cseh és szlovák korona az utóbbi években jelentősen erősödött az euróhoz képest, a forint továbbra is relatíve gyenge maradt. Ez még az elmúlt hónapok tükrében is igaz. A piac azt is megérezte, hogy több nagy cég leépítései miatt csökken a Nyugat-Magyarországon munkát vállaló szlovákok száma. Azt sem szabad elfelejteni, hogy 2000 óta az üzletek, a szállodák és az éttermek is elfogadhatnak valutát. Ennek nagy részét is mi váltjuk át forintra" - tette hozzá Kovács Zoltán a Quint Kft. ügyvezető igazgatója.

Az euró megjelenésével sok európai valuta tűnt el. Egyszerűsödött a valutaváltás piaca, de a hazai lakosság pénzváltási szokásai is változtak. Kovács tapasztalata szerint a Horvátországba tartó nyaralók a kuna mellett eurót is visznek magukkal, hiszen a szállásdíjat leggyakrabban ebben a valutában kérik tőlük a vendéglátók. Győrben az utóbbi időben a külföldi munkavállalás miatt nőtt meg az angol font forgalma, a norvég, a dán és a svéd korona iránti igény, sőt a Győr környékén nyaralót vásárló svájci nyugdíjasok miatt a svájci frank is megjelent a kereskedésekben. A cégvezető szerint, bár számuk megcsappant, a nagyvárosok utcáiról nem tűntek el teljesen a nepperek, vagyis az illegális valutaváltók: "Vannak emberek, akik sajnos elhiszik, hogy a nepperek ajánlata a legjobb, így sokszor rossz üzletet kötnek, vagy egyszerűen hamis bankjegyeket kapnak a pénzükért".

Az erősödő forint is komolyan érinti a valutaváltással foglalkozó vállalkozókat: "Én azzal számolok, hogy nem erősödik tovább a forint. Talán már elérte azt a határt, amit 2000-ben. Az is igaz, hogy ha a forint a cseh korona vagy a lengyel zloty esetéhez hasonló változáson megy át, akkor akár kétszázhúsz forintig is csökkenhet az árfolyama. Üzleteinkben is érezhető a forinterősödés hatása: most sokan váltják át megtakarításaikat euróba, olyannyira, hogy az első nagy roham idején átmeneti euróhiánnyal küzdött a piac. A valutaváltónak természetesen az a jó, ha gyengül a forint, de nem a végtelenségig. Azt tartom ideálisnak, amikor hol emelkednek, hol csökkenek az árfolyamok, ez tartja mozgásban a piacot".

Kovács Zoltán 1992 óta a Quint Kft. ügyvezető-tulajdonosa. A vállalkozó a pénzügyi szakmából érkezett: egy kereskedelmi cég pénzügyi vezetése után a tőzsdével, a váltó- és értékpapírpiaccal is foglalkozott. Egy hollandiai utazásán határozta el, hogy megpróbálkozik a valutaváltással: "Bíztam a határszéli bevásárló- és benzinturizmusban, így már az indulás időpontjában több önálló üzletet nyitottunk. Jó lépésnek bizonyult, hogy pár évvel később megjelentünk a nagy bevásárlóközpontokban is, ahol addigi törzsvásárlóinktól eltérő réteget szolgálunk ki".

A valutaváltók a magánembereket az üzleteikben meghatározott árfolyam szerint szolgálják ki, ám a törzsügyfelek más megoldásokra is számíthatnak: ebben az esetben minden valutaváltással foglalkozó vállalkozó egyedi árfolyammal számol.

A Quint Kft. alacsony, egy-két százalék körüli marzzsal (piaci árréssel) dolgozik, ezért öt győri üzletében komoly forgalmat bonyolít. "Inkább a sűrű fillér, mint a ritka forint" - vallja a cég vezetője. Az elmúlt tizenhat év azért hullámvölgyeket is hozott, ám a vállalkozásnak mindig sikerült talpon maradnia. Véleménye szerint a következő nagy változást 2009. január elseje hozza, amikor a szlovák korona is "kiesik" a piacról.

"Győr térségében komoly a konkurenciaharc, nagy a verseny a valutaváltás terén. Minden szereplő arra törekszik, hogy minél olcsóbb valutát kínáljon. Ez természetesen kuncsaftjainknak, üzleti partnereinknek a legjobb. A piac eléggé telített és az utóbbi időben át is rendeződött, mivel egyre többen fizetnek hitelkártyával. Győr továbbra is jelentős tranzitváros, bár az elkerülő út megépítése óta az átutazók száma megcsappant. Ez olyan folyamat, amin nem tudunk változtatni. Elfogadjuk és alkalmazkodunk" - részletezi a nehézségeket Kovács, aki szerint a külföldön munkát vállaló magyarok által hazahozott és itthon beváltott valuta elegendő munkát ad.

A 2001 óta hatályos törvények szerint a vállalkozások csak bank ügynökeként végezhetnek valutaváltási tevékenységet. A vállalkozásoknak be kell tartaniuk a bank által előírt szabályokat, amit a pénzintézet rendszeresen ellenőriz is. A cégeknek belső ellenőrzési rendszert kell kiépíteniük, s a PSZÁF szúrópróbaszerűen bármikor megvizsgálhatja a pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozásokat. A Quint Kft. 2001 óta problémamentesen működik együtt bankjával: "Felesleges valutát csak annak a banknak adhatok el, amelynek ügynökeként dolgozom. Ez ugyan szűkíti a lehetőségeket, ám a szélesedő banki szolgáltatások, például az éjszakai opciós árfolyamok kihasználása mellett mégis van mozgásterem. Ha például eurót szeretnék eladni, megadhatom a nekem ideális árfolyamot, és a bank akkor teljesíti a tranzakciót, amikor minden előre meghatározott feltétel létrejön."

Szerepi Hella - Vnegyed
(Forrás: [origo] vállalkozói negyed)